Igen komoly feszültségeket hozott felszínre egy budapesti szerkesztőségben, hogy nagy múltú, már-már ikonként tisztelt újságírójuk több, a NER-által fétisizált sporteseményre is kilátogatott, sőt ott jól is érezte magát. B. történetét legjobb oknyomozónk, Magyar E. Péter göngyölítette fel.

Magyar E. Péter - Pár héttel ezelőtt, az egyik vezető közéleti szerkesztőség egy újságírója kilátogatott a Giro d'Italia befutójára, majd később még a Magyarország-Németország labdarúgó mérkőzésre is. A kollégáit nagyon megrázta az eset.

B. jóval több, mint egy hétköznapi skribler. környezete egy zseniális stílus- és véleményvezérnek tartotta. Utazási blogok, az igazi Matula Magazin és az index.hu legendás szerzője, olyan volt mint egy nagy báty, akit mindenki menőnek tart, akinek kollégái adnak a szavára és akinek olvasói megünneplik, ha választ kapnak tőle a neki írt olvasói leveleikre. Ha valakitől, hát tőle senki nem várta ezt.

Júlia a harmincas éveiben járó, újságíróként sikeres, családos, feminista nő. Már egy ideje a szerkesztőségben dolgozott, és bár amúgy is előfordult vele, hogy annyira nem érezte jól magát a bőrében, de az utóbbi hetekben különösen szorongott, és nem értette, mi baja. Végül a pszichológusával megbeszélte, miért álmodta azt, hogy kasztrálja B.-t, nagyon sok a vér, és rettenetesen fél, mert nem tud mit kezdeni a kezében maradt leszakított hímtaggal.

"Emlékszem, mennyire felháborodtam, amikor hallottam, hogy gyakorlatilag munkaidőből ment ki megnézni a startot, és aztán még külön kiautózott Budapestről a vidéki befutóra is" - mondja Júlia. "És tök nyíltan felvállalta, szégyenérzet nélkül, már-már toxikus maszkulinitással kérkedett vele, hogy milyen jó volt! Miközben szét van rohadva az oktatás, érted és akkor mennyi is ment el a Giróra, 30 milliárd?!".

"Valóban kicsit fura volt, hogy a felvétel alatt végig a telefonján nézte a bicikliseket, a műsorhoz alig szólt hozzá, aztán az adás vége előtt tényleg lelépett, hogy odaérjen a visegrádi hajrára" - ezt már W. teszi hozzá, aki B.-vel együtt rendszeres társszerkesztője a szerkesztőség népszerű (itt most az anonimitás megőrzése érdekében csak  B. ízű hangnak nevezett) podcastjának. "Aztán, amikor a magyar-németről is beszámolt a műsorban, az már végképp ilyen öltözőszagú volt, már vártam, hogy mindjárt belép Szíjjártó egy nemzeti konzultációval. Gondoltam is, hogy mi jöhet még, legközelebb kimegy a Slovan-Fradira elénekelni a Nélküledet és arra is azt mondja, rendben volt? De hatott rám a karizmája, hogy ő jó fej, tehát te rossz fej vagy, ha nem veszel részt abban, amit csinál" - indokolja meg W., hogy miért nem határolódott el B.-től akkor és ott.

A szerkesztőségből most sokan úgy érzik, B. elárulta a közös értékeiket. "Mintha szembe köpte volna mindazt, amiért évek óta vérrel-verejtékkel küzdünk..Én például az elmúlt 8 évben nem tettem ki egyetlen jó hírt sem az oldalra. És ez nem csak egy munka. Ezt nulla-huszonnégyben csinálod. Én személyes áldozatot is hoztam, nem vettem fel a Babavárót, pedig még csajom is volt pár éve" - panaszolja egy további, neve elhallgatását kérő, sokkolódott kolléga.:

Amikor már megírtam a fenti cikket, felhívtam B.-t. Egy kávézó teraszán találkoztunk. Kezdetben flegmán visszautasítja a kritikákat, mintha nem is értené, miről van szó. De aztán beszélek neki a fájdalomról, amit kollégáinak okozott. Ez hat, végül megtörik, elszomorodik. "Nem volt felnőtt a gondolkodásom. Infantilis voltam. Elragadott a szurkolás, a tömegben való feloldódás élménye. Pedig most már látom, ez csak pillanatnyi kielégülés, ami után minden állat szomorú."  Majd hosszú időre elhallgat, elgondolkodik. "Csúnya kudarctörténet ez az egész. De ezt dobta a gép".